A szentesi tekerős népzenei múlt és jelen

Szentesen talán legtöbben Szenyéri Dániel (Szentes, 1885.12.05.–1969.02.22.) kubikusra, tekerős népzenészre, a Népművészet Mesterére (1957. aug. 20.) emlékeznek, aki a Monarchia területét kubikus munkavezetőként járta be. Útjára a szerszámai mellett a tekerőjét is magával vitte. Ezáltal is bővítve népzenei repertoárját és könnyítve a nehéz fizikai munka és az otthontól való távollét okozta nehézségeket.

Az 1906-os és az 1908-as években Bartók Béla szentesi és szegvári tekerős fonográfos népzenei gyűjtéseit követően 1939-ben Dincsér Oszkár, Derzsi Kovács Jenő gyűjtései következtek. Ezek a Pátria felvételek közé kerültek, melyek készítése Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László felügyeletével történt.

A II. világháborút követően az 1950-es, és az 1960-as években Kodály Zoltán, Sárosi Bálint, Balázs Árpád, Zsíros Katalin, Dr. Hankóczi Gyula és Horváth János mellett még sokan felkeresték Dani bácsit, hogy az utókor számára rögzítsék, dokumentálják a XIX. századtól kb. a XX. század közepéig a Szentes és Szentes környéki parasztság és kubikosság által kedvelt és használt tekerő (1.) – esz klarinét(2.) vagy egyéb (2. hangszerek: hegedű, citera, tárogató) párokon megszólaltatott muzsikákat.

A szentesi és Szentes környéki tekerő készítők és /vagy tekerő játékosok (az 1840-es években születettektől napjainkig, megközelítően időrendben a teljesség igénye nélkül):
-    Szenyéri János (1840), Balla István (1876), Répa Bálint, Józsa Imre, Kiss József (1878), Szenyéri Dániel (1885), Maszlag Józsefné Mecs Balogh Mária (1889), Sípos József (1900), Orsós László, Szegi János, Dudás Sándor, Ecseri Mátyás (1894), Virágos Sándor (1899), Sinkó János (1902), id. László István (1879), ifj. László István (1909), Konkoly József (1906),) Halász Szabó Zsigmond, Bársony Mihály (1915), Bíró Sándor (kb.1908), Zöldi Lászlóné, Remzső József (1948), Balla Tibor (1962), Berényi Tünde, Harmat Levente, Karikóné Puskás Gabriella, Pataki Erika, Varga Péter.

Munkásságuk nyomán nem vitatott, hogy Szentes a tekerő és tekerőzés hazája volt kb. másfél évszázadig. Az itt és a környező településeken felgyűjtött értékek a magyar népzenetudomány részét képezik, ezért továbbhagyományozódásuk biztosított.
Az elmúlt kb. 15 -20 évben Szentesen tekerőmuzsikálást oktattak:
-    Balla Tibor (Kunszentmárton) a Zöldág Hagyományőrző Szakkör keretében / 06 30 649 7202),
-    Bartha Z. Ágoston, Havasréti Pál és Szerényi Béla a Magyar Tekerőzenekar tagjaiként a nyári tekerős táborok keretében a Szentesi Üdülőközpontban.

A nagy tiszteletet érdemlő és magas szakmai színvonalat képviselő világhírű szentesi tekerőmuzsika oktatásának művészeti iskolai keretek között történő indítását évek óta szorgalmazta a Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület (1996-2012). A megvalósulás hiánya miatt ezt a kezdeményezést továbbra is elengedhetetlenül fontosnak tartja 2013-tól Zöldág Hagyományőrző Szakkörünk. Célunk, hogy városunkban és környékén kisiskolás kortól függetlenül minden érdeklődő számára lehetőség legyen a tekerő-klarinét hangszereken játszani szeretnők oktatására.

Kezdeményezésünket magánszemélyek mellett a helyi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola is támogatja. Reményeink szerint a szükséges anyagi lehetőségek birtokában hamarosan népes tekerős csoportok lesznek Szentesen és környékén is.

Szentes, 2018. március 1.            Hankó Györgyné
                    Zöldág Hagyományőrző Szakkör




Ajánlott irodalom

1./ Kodály Zoltán: A magyar népzene, Bp. 1973.

2./ Szerényi Béla: A hagyományos tekerőmuzsika, Bp. 1981.

3./ Hankó Györgyné Paksi Márta: Szentes és környéke népzenéje és néptánca a XX. században, Szentes, 2002.

4./ Tari Lujza: Bartók Béla hangszeres népzenegyűjtése
Dunaszerdahely, 2011.

5./ Hankóczi Gyula: A tekerőlantról / Dalok öt húron
Timpa Kiadó, 2007.

6./ http://www.opushangszer.hu/havasreti-pal-szerenyi-bela-magyar-tekeroiskola-i.html

7./ Forrásné Török Katalin: Derzsi Kovács Jenő szentesi és Szentes vidéki dallamgyűjteménye, Szeged, 1987

8./ Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Bp., 1999

9./ Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene, Bp. 1996

10./ Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek, Bp., 1978

11./ Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv, Bp. 1994

12./ Csajághy György: A magyar népzene bölcsője: Kelet
Pécs, 1998

13./ Zsíros Katalin: Hangfelvételek Szenyéri Dániellel
Szentes, 1967

14./ Csiszár Endre: Szenyéri Dániel tekerős életútja  /
Szentes, 2005

15./ Balázs Árpád: Népzenei gyűjtések Szenyéri Dániel népdalaiból / Szentes, 1959.

16./ Szépéné Balogh Szabó Katalin: Emlékképek Szenyéri Dánielről / Szentes, 2005.

Tekerőzéshez, tekerőkészítéshez kapcsolódó irodalmak

Szerényi Béla: A hagyományos magyar tekerőmuzsika Budapest, 1994.
Kis-Rácz Antalné-Labádi Lajos-Vörös Gabriella (szerk.): Szentes helyismereti kézikönyve (tanulmányok) II. kötet; Szentes, 2000.
Zsíros Katalin: 100 éve született Szenyéri Dániel (1885-1969), Szentes, 1985.
Nagy Balázs: Tekerőlantosok könyve Hagyományok Háza Budapest, 2006.
Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk, Budapest, 1973.
Mandel Róbert: Magyar népi hangszerek, Budapest, 1986.
Mandel Róbert: Hangszerész mesterség, Budapest (évszám nincsen feltüntetve; Múzsák Közművelődési Kiadó)
Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban, Budapest, 1998.
Mandel Róbert: Magyar népi hangszerek, Budapest, 2008.
Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzenei hagyomány, Budapest, 2008.