Elődeinkhez méltóan


Hankó Györgyné: Elődeinkhez méltóan
Szentes, 2015. 08. 30.
 
Karikó -Tóth Petra, Zimán József / Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület,
Városi Könyvtár, Szentes, 2008



Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Polgármestere,
Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Valamennyi Bizottsága,
Koszta József Múzeum Igazgatója,            
Szentesi Levéltár Igazgatója,
Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Igazgatója,
Szentesi Művelődési Központ Igazgatója, valamennyi szentesi intézmény, vállalat, vállalkozó, civilt szervezet és magánszemély részére

6600 Szentes, Kossuth tér 6.
Tárgy: Elődeinkhez méltóan
című javaslat 2016 - 2020 évekre


Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelet Képviselőtestület! Kedves Barátaink!

Tisztelettel és szeretettel ajánljuk figyelmükbe az alábbi tanulmányt, mely Elődeinkhez méltóan kívánja 2016-tól feltárni, feldolgozni, közkincsé tenni azokat az értékeket, melyek Szentesen az elmúlt századoktól napjainkig születtek / születnek. A tanulmány részei:

I./ Bevezetés                                                                                     3. old.

II./ Az értékőrzés folytatása az
Elődeinkhez méltóan programsorban 2016-2020 évekig
a Zöldág Hagyományőrző Szakkör javaslata és várható tevékenységeként (is).:                                                                                                4. old.

- 1. Iskolamúzeum létrehozása,                                                        5. old.

- 2. Maácz László Emléknapok 2016. október 28-29.,                     8. old.

- 3. Szentesen és környékén a tekerőoktatás intézményesített beindítása szentesi központtal,                                                                                         10. old.

- 4. Javaslatok értéket alkotó elődeink és kortársaink munkássága bemutatásához.                                                                                  15. old.

III./ Befejezés                                                                                  17. old.

A feladat nem kicsi, nem egyszerű és nem is szokványos! Megoldhatóvá válik, ha szellemi és anyagi téren mindenki megteszi azt, amit lehetőségei megengednek.

Kérjük, támogassák felhívásunka, melyet pl. egy új bizottság / munkacsoport


Városunk Értékeiért Alap / VÁR-ÉRT Alap / Szentes


végezne Szentes Önkormányzata Képviselő-testülete jóváhagyásával kb. 2015. november 1-től.

„A hagyomány őriz meg bennünket.”
(prof. Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató)



Tisztelettel és köszönettel:



Dóczi Gáborné sk.                                                                Hankó Györgyné  sk.
Ny. igazgató                                                                    Zöldág Hagyományőrző Szakkör


Szentes, 2015. augusztus 30.


Aktualizálás

2018. március hónaptól az alábbi weblapon lehet tájékozódni a Zöldág Hagyományőrző Szakkör munkájáról


Szentes, 2018. 05. 01.
                                                                  Hankó Györgyné sk.
                                                          Zöldág Hagyományőrző Szakkör



Elődeinkhez méltóan programjavaslat 2016-2020. évekre

Mottó:
 „Városunkat és Elődeink tudását, kultúráját
folyamatosan örökségül kapjuk. Mindezeket Utódainknak
saját eredményeinkkel vagy kudarcainkkal(?!) adjuk tovább!”


A szentesi szellemi és tárgyi értékek további őrzésének, feltárásának és közkincsé tételének részletes javasolt tematikája

I./ Bevezetés:
Szeretettel üdvözlünk mindenkit, aki megtisztel bennünket és elolvassa ezen összegző munkát. Nagyon köszönjük, ha a benne felsoroltak megvalósulását bármilyen formában segítik.

1.1. Szentes helytörténeti és néprajzi (pl. népzenei) szempontból is jelentős kulturális (tárgyi és szellemi) értékeinek és az azokat kimagasló színvonalon művelők munkásságának
(pl. Szenyéri Dániel, Balla István, Virágos Sándor stb. tekerősök, Kiss Bálint ref. lelki pásztor, Papp Imre néprajzi gyűjtő, Derzsi Kovács Jenő és Balázs András zenetanárok, Maácz László néprajzkutató és mások)
bemutatását és példaként állítását az 1996-ban alakult Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület kezdte meg, mely értékőrzést annak megszűnése után már utóda, a Zöldág Hagyományőrző Szakkör a Szentesi Művelődési Központ keretében 2012-től jelenleg is folytatja.

Kiegészítés a Kossuth Rádió 2015. 08. 20. 12.30-13.00 –i adása alapján:
A hungarikumok nem csak anyagi, hanem szellemi / kulturális teljesítmények is ágazati ill. területi (országos, megyei, helyi / települési / értéktárakba rendszerezve. Legfőbb jellemzője a magas minőség képviselete, mely fogyasztói döntéseket is befolyásolhat /szakmai marketing alapján értékesíthető a minőség megtartásával. Ám néhány magas minőséget képviselő hagyaték nem volt az, és ma sem az! Mindig születtek, születnek és születni fognak értékek, amik megőrzendők! Azaz, az értékteremtésnek nincs vége!

1.2. Az 1.1. pontban felsorolt elődök és kortársaik kétkezi és / vagy szellemi munkáját az utánuk következő nemzedék/ek folytatták/ják a XX. / XXI. században a saját igényeik /lehetőségeik alapján.

1.2.1. Az általuk összegyűjtött tudást / azok dokumentumait, tárgyi emlékeit szintén mindenki számára közkinccsé kell tenni. A teljesség igénye nélkül pl.
Bese László, Bíró Jenő, Bucsány György, Nagyajtósi István, a HMG „nagy” tanáregyéniségei, Dorogi Zsigmond, Dr. Imre Ernő (2018-ban 100 éves!), Hankó László, Katona Kis Ferenc, Kruzslicz Pál, Dr. Mátyás Sándor, Négyesy László, Peczárszky Katalin, Rózsa Gábor, Szatmári Imre, Tóth József (színész), Tokácsli Lajos, Petőfi Sándor Általános Iskola, Rádió Szentes, a Zsoldos Család tagjai.


Fotó: Bucsány György (Szentes, 2004)

1.2.2. Nagy örömünkre sokan vannak Szentes szülöttei között olyanok, akik jelenleg is őrzik és tovább bővítik életük munkásságának értékeit. Ismét a teljesség igénye nélkül:  

Berkes János, Bodáné Nagy Judit, Bors Károly, özv. Bácskai Mihályné, Balázs Árpád, Balázs Endre, Cseh Lajos, Dr. Csiky László, Dr. Hankóczi Gyula, Kádár Barbara, Kátai Ferenc, Kiss Hajdú Teréz, Kovács Ivánné, Lehota Lajos, Dr. Magyar Jánosné, Medgyesi István, Nagy János, Oltyán Lajos, Pitti Katalin, Szemerédi Endréné, Ráfi Dénes, Tomka Zsóka, Zöldi Lászlóné, Zsíros Katalin. HMG Dráma tagozata, Pengető Citerazenekar, Tilinkó Népdalkör, Szentes Város Fúvószenekara, Szentes Televízió, Szentesi Fotókör, Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület, Zöldág Hagyományőrző Szakkör, a szentesi beat zenekarok (kb. 1964-től?), az éttermi vonós népi cigányzenekarok / cigánymuzsikus dinasztiák tagjai, stb.

Az 1.1. 1.2.1. és 1.2.2 pontokban felsorolt személyek munkásságának feldolgozása, bemutatása és kutathatósága (a tulajdonos / vagy családtagjai engedélyével) megfelelő helyszíneket és szakembereket igényel a helyi Levéltár, a Koszta József Múzeum, a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola, Szentes Város Önkormányzata valamint alapítványok és civil közösségek együttműködéseként.


Az eddigiekben említettek alapján a legaktuálisabbnak vélteket javasoljuk megvalósításra 2016-2020 közötti évekre tanulmányunk további részében.







II./ A megkezdett értékőrzés folytatása az Elődeinkhez méltóan programsorban 2016-2020 évekig a Zöldág Hagyományőrző Szakkör javaslata és várható tevékenységeként (is):

1. Iskolamúzeum létrehozása:
1.1. A 2015. május 24-én az egykori Petőfi Sándor Általános Iskola előtt felavatott emléktáblával annak a kiváló munkát végző és sok szép eredményt elért oktatási intézménynek állítottunk méltó „dokumentumot” az olimpiai tölgy alatt, mely bő 100 éven keresztül volt a közoktatás elismert helyszíne, egyben diákok és pedagógusok sokaságának szeretett otthona.

1.2. Ezen épületben néhány éve már a Zsoldos Ferenc Szakközépiskola tanulói koptatják a padokat, készülnek az Életre. Értelem szerű, hogy nincs hely már itt a Petőfi Sándor Általános Iskola munkásságát történelmi hűséggel dokumentáló tárgyaknak (a kb. 20 évvel ezelőtt Kis-Rácz Antalné és a Levéltár által közösen összeállított „Iskolamúzeum: tablók, könyvek, hanglemezek, fényképalbumok; egykori kosztümök, feljegyzések, különböző emléktárgyak stb.) az elhelyezésére.
Sajnos nincs lehetőség arra sem, hogy az itt végzett osztályok tanulói, az eddig megszokottakhoz hasonlóan, ezután is vissza-visszajárhassanak egykori iskolájukba  5...10... 50.... 60 stb. év múlva is találkozni, emlékezni az általános iskolai diákévekre.

1.3. Dóczi Gáborné, Hankó Györgyné, Kis-Rácz Antalné fő szervezőkként felhívással fordulunk mindenkihez, aki az egykori szentesi Petőfi Sándor Általános Iskola emlékére állítandó Iskolamúzeum létrehozását fontosnak tarja, segítse törekvéseinket (dokumentumokkal, önkéntes munkával, anyagi támogatással), hogy minél hamarabb, de legkésőbb az első ének-zene tagozatos osztály beindulásának 60. évfordulóján _2017. 09. 01-én_ az Iskolamúzeum (osztálytalálkozók megtartására is alkalmas teremmel és vizesblokkal) a főépület szomszédságában a Szent Imre utcai udvari kapu melletti lakásokat is tartalmazó épületben átadásra kerülhessen. Az épületbe az utcáról is be lehet járni. Az emeleten lévő lakások lépcsőházából van egy átvezető ajtó, mely a régi ének terem előterébe vezet, innen megközelíthető a vizesblokk is. Ezáltal a terem használata nem jelentene zavart a Zsoldos Szakközépiskola számára.
A helyiséghez a Zsoldos Ferenc Szakközépiskola igazgatóságának, és a fő szervezőknek lenne csak kulcsa. Rendezvények alkalmával a fő szervezők egyike ad át kulcsot / kulcsokat a teremért felelősséget vállaló vezetőnek.
1.4.1. A felújítással várható költségek:
a/ Festés, asztalos, kőműves és dekorálási munkák:                          250 e. Ft
b/ Szervezési költségek (telefon, szállítás, nyomtatás)                       100 e. Ft
c/. Bútorok (asztalok, székek, tábla, polcok, vitrinek, számítógép)    300 e Ft
d/ Összesen:                                                                                     650 e Ft
e/ A közüzemi díjak (pl. víz, villany, fűtés; takarítás) folyamatosan a Zsoldos Ferenc Szakközépiskola kiadásai között szerepelnének,  amennyiben ezt vállalni tudja.

Kiegészítés:  
1./ Mácsai Katalin: ÉVKÖNYV készült a Petőfi Sándor Általános Iskola, Szentes Ének - Zenei tagozata fennállásának 15 éves évfordulójára  
2./ Petőfi Sándor Iskolamúzeum / Szentes, 1994.
Rendezték: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Rózsa Gábor
3./ Kis-Rácz Antalné: A SZENTESI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE 1871-1996 / Szentes, 1996.
4./ Kis-Rácz Antalné – Labádi Lajos: A szentesi Petőfi Sándor Általános Iskola 50 éves ének-zenei nevelésének krónikája (1957-2007) / Szentes, 2007.
5./ Szentesi Élet 2015. 05. 08. / 2. old.:
Hankó Györgyné Paksi Márta: Emléktábla 50 év után
6./ Szentesi Élet 2015. 06. 19. / 2. old.: Hankó Györgyné: Petőfis Iskolamúzeum


Szentes, 2015. augusztus 1.


Hankó Györgyné                                  Dóczi Gáborné
szervező                                  nyug. ig. főszervező



2. Maácz László Emléknapok 2016. október 28-29.
Szentesen a Művelődési és Ifjúsági Házban

2.1. Maácz László Emlékülés: 2016. október 28. péntek 16.00 – 19.00
2.2. Maácz László Emlékverseny (népi ének, néptánc, népzene, népmese kategóriákban 8-16 évesek részére szak zsűrivel) 2016. október 29. szombat 9.00 – 17.00

3. Tervezett költségvetés:
1./ Tiszteletdíjak és útiköltség (zsűri, szakelőadók, szervezők, dekorálók):
Kb. 10 fő x 30.000,- Ft/fő (bruttó)                                                  370.000,-
2./ Jutalomtárgyak (könyvek, hanghordozók stb.)
Kb. 30 fő (I-III. helyezettek, különdíjasok)                                                150.000,-
3./ Egyéb kiadások kb.
- nyomtatási költségek: plakát, oklevél, emléklap                                       100.000,-
- reprezentáció (pogácsa, ásványvíz, kávé, szalvéta, pohár)                 30.000,-
4./ Zsűri és a testvérvárosok résztvevői számára:
Kb. 25 fő (szállás, vacsora, reggeli, ebéd, vacsora)                                     200.000,-
Összesen:                                                                                         850.000,-

A rendezvény tartalmának és formájának - a 2014. évi eseményhez hasonló - részletes kidolgozására 2015. IV. negyedévben kerül sor!

Kiegészítés:
1./ A 2014. október 10-11-én Szentesen megtartott Maácz László Emléknapok részletes összefoglalóját lásd http://zoldagmse.mlap.hu elérhetőségen.

2./ A Zöldág Hagyományőrző Szakkör összeállításában és támogatásában a 2014. évi Maácz László Emléknapok összefoglalásaként műsoros DVD-k készültek.
I./ Részletek a Maácz László Emlékülés programjából
Szentes, 2014. X. 10. 17.00

II./ Maácz László írásaiból
Összeállította: Zöldág Hagyományőrző Szakkör, Szentes, 2015. 04. 17.


Fotó: Maácz László és Ifj. Maácz László (Szentes, 2014. 10. 11.)


3. Szentesen és környékén a tekerőoktatás intézményesített beindítása szentesi központtal

3.1.1. A XIX - XX –i szentesi és Szentes környéki tekerős népzenei hagyomány világhírű. Városunk tekerős hagyományát és Szenyéri Dánielt, a Népművészet Mesterét már a helyi kulturális örökségek között kellett volna szerepeltetni.

3.1.2. A tekerő művészeti iskolai keretek közötti oktatásához hazánkban néhány évtizede minden oktatási segédlet (tanmenet, kották, hangzóanyagok, szakképzett tanárok) rendelkezésre áll. Kiváló tekerőoktatási központok működnek az országban, melyek tanárai és diákjai közül többen a szentesi strandot már ismerik, mivel bő 10 év óta járnak ide nyári népzenei szaktáborokat tartani (tekerő, duda, klarinét, szaxofon, furulya).

3.2. Az oktatás beindításának javasolt menete:

3.2.1. 1980-as évek elején Virágos Sándor és Bíró Sándor, az utolsó autentikus szentesi tekerősök is elhaltak. Követőjük, a Zöldág MSE tagjaként 1998-tól Balla Tibor többszörös Aranypáva Nagydíjas népzenész tekerős (és citerás) karitatív módon van jelen Szentesen a népzenei életben (tánckíséretet, önálló szereplés, tekerő - és citerajáték oktatás).

3.2.1. Felnőttek tekerőjáték oktatására került sor kb. 10 évvel ezelőtt kb. 3-5 éven keresztül időszakosan a Lajtha László Zeneiskola és a Kiss Bálint Ált. Iskola szervezésében Havasréti Pál népzenész segítségével.
A kb. 10 tanítvány közül kiemelkedik Zöldi Lászlóné Katika, aki több éve tartó autentikus tekerőmuzsikálásáért számos országos elismerést kapott.

3.2.3. Balla Tibor a Népművészet Ifjú Mestere, Vass Lajos - és többszörös Arany Páva Nagy-díjas népzenész (Kunszentmárton) a Zöldág MSE és a Zöldág HSZ kereteiben belül kb. 20 éve folyamatosan népszerűsíti többek között a helyi Balla István (Szentes, 1876 – 1945)  és Szenyéri Dániel (Szentes, 1885-1969) tekerős muzsikáját.
Városunk és környéke tekerős népzenei hagyományait Bartók Béla, Mandel Róbert, Dr. Tari Lujza, Dr. Hankóczi Gyula és Szerényi Béla mellett pl. a helybéliHankó Györgyné (elnök, szakkörvezető néptánc pedagógus, tanító, néprajzi gyűjtő) is összefoglalta / Szentes és környéke népzenéje és néptánca a XX. században című könyvében és CD mellékletében (Szentes, 2002). A könyv lapjain többek között Bokros, Csongrád, Fábiánsebestyén, Szegvár, Mindszent, Nagymágocs, helységek tekerős múltjáról is olvashatunk.

3.2.4. Az intézményesített tekerőoktatás beindítását Szentes és a környező települések önkormányzatainak támogatásával célszerű / lehetséges csak elindítani. Tekerő, furulya, duda, klarinét, szaxofon hangszer/ek oktatásához szakképesítéssel rendelkező népzenész/ek számára kell állást hirdetni szentesi szolgálati lakással. Az oktatást azonban nem csak Szentesen, hanem az igényeknek megfelelően Szentes környéki településeken is végezné/k.

3.2.5. Biztosítani kell a tekerő oktatás tárgyi feltételeit is:
- helyszín: pl. a Tóth József utcai volt KÖZGÉ / Zsoldos szakközépiskola emeletes épületének a zeneiskola felöli (bal) szárnya, míg a jobb szárnyában a citeraoktatás lenne
- oktatási segédanyagok: tanmenetek, kották, tantervek, bútorok, egyéb dokumentumok
- hangszerek: 5-8 évesek, 9-12 évesek,13 éven felüliek számára min. 2 – 2 hangszer (pl. lásd Repáruk Dezső tekerőkészítő hangszerei/ Tiszaalpár) http://tekerozene.uw.hu/hangszerkeszitok.php



- bér – és bér jellegű költségek (szaktanárok, takarító és karbantartó személyzet)
- közüzemi költségek (víz, villany, fűtés)

3.2.6. A népi hangszerek oktatásával (tekerő, esz-klarinét, duda stb.), a tekerőzés hagyományának felélesztésével Szentes és a környező települések olyan kulturális turisztikai értékkel is gazdagodnának, melyek nemcsak a közösségek összetartozását, hanem azok idevonzását is lehetővé tennék.

Bevételt jelentő idegenforgalmi rendezvények lehetnének pl.:
3.2.6.1. Maácz László Emlékverseny minden páros év októberében,
3.2.6.2. ill. ehhez a versenyhez kapcsolódóan minden páratlan évben 8-16 évesek részére néptánc, népi ének és népzenei táborok: tekerő, citera; furulya, klarinét, duda; vonós népi zenekari hangszerek: hegedű, brácsa, bőgő; lant, harmonika, cimbalom,
3.2.6.3. továbbra is rendszeres hangversenytermi és szabadtéri népzenei koncertek.

3.2.7. Mindezek alapján városunknak a már meglévő rangos eredményeket elért különféle műfajú muzsikákat játszó zenekarai mellett tekerő és később népi vonós zenekara is lehetne.

Kevesen emlékeznek rá, de az 1990-es évek első felében a Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület ZIMEZUM vonósbandájában Szűcs Miklós hegedült, furulyázott, énekelt (Kunszentmárton), Dezső Dóra bőgőzött (Kunszentmárton) és Mihály Tibor brácsázott (Szentes). A nagyon tehetséges kisdiák akkoriban klasszikus hegedű tanulmányait a Lajtha László Zeneiskolában pl. Hegedűs Jánosnál folytatta (1987-1998). Érettségizés után felsőfokú tanulmányai során ének-zene, népzene szakon tanári diplomát szerzett Nyíregyházán (1998-2003). 2001-től a Nyírségben (Nagyhalászi, Nyíregyháza) művészeti iskolákban tanít citerát, hegedűt, népi hegedűt, kobozt, gitárt.

3.2.8. A tekerőlanton történő képzést gyermekek és felnőttek részére egyaránt lehetővé kell tenni. Pl.

3.2.8.1. az óvodákban / általános iskolákban a hangszer megismertetésével célszerű kezdeni lehetőleg 2016. január 1-től.

3.2.8.2. A csoportok számára játéktekergetőt biztosítani. E fából készült eszköz az óvodás gyermekek számára készülne a normál tekerőhöz hasonló formában. Pl. a hangszer teste egy vágódeszka szerű lap, aminek egyik hosszabbik oldalán előre és hátra mozgatható billentyűk találhatók, a test jobb oldalán forgatható kerék, rajta fogantyú, a test bal szélén rögzített szíj amit a test jobb oldalán lehet becsatolni. Kidolgozásáról már több hangszerkészítővel konzultáltam.

3.2.8.3. Havonta folyamatosan min. 1-1 alkalommal olyan énekes népi játék, néptánc foglalkozásokat tartani, ahol tekerő a zenét biztosító hangszer azzal/azokkal a népzenésszel /népzenészekkel, aki /akik várhatóan a következő tanévben az oktatást az egyénekkel elkezdik,

3.2.9. 12 évtől pl. olyanoknak is, akik a zeneiskolában másodhangszerként kezdenének el tekerőzni, ill. előképzettség nélküli felnőttek is.

3.2.10. A képzéssel kapcsolatos költségek:
- Az oktatást végző szaktanárok részére bér, szállás, ill. utazási költséget kell biztosítani.
- A képzésben részt vevők számára tekerő biztosítása.
- Részükre a térítési ill. a hangszer kölcsönzési díj a család anyagi helyzete ill. a jelentkezők szorgalma alapján lehetőség szerint az 1-2. tanévben térítésmentes legyen.

Kiegészítés:
1./ Szentesi Élet 2015.07. 13. / 7. old.: „Nézzük meg, mi van a padláson” címmel Beszélgetés olvasható Havasréti Pál népzenésszel.

2./ A http://zoldagmse.mlap.hu elérhetőségen az a hangzómelléklet is megtalálható, melyet Szentesen 2014. 07. 18-án Havasréti Pál népzenésszel készített Hankó Györgyné a tekerőoktatás intézményesített beindításával és Maácz Lászlóval kapcsolatban.                            Ezeknek nevet kell adni!!!
Részek: 1,/ 12,3 MB    2./ 22,3 MB    3./ 11,8 MB    4./ 139 MB        4. zene / 10,6 MB

5./ 3:56                                    6./ 8:43
3./ A témával kapcsolatban lásd még ugyancsak a Zöldág HSZ honlapján  Hankó Györgyné: Szentes népzenei múltja _ 14 01 25_i előadásom c. 11 oldalas dokumentumot.

4. / Patonai Bátor: Tekerőoktatás Magyarországon (folkMAGazin, 2015/1 –XXII. Évf. 1. szám 18-21. old.

5./ / Patonai Bátor: Tekerőoktatás Magyarországon II. (folkMAGazin, 2015/2 –XXII. Évf. 2. szám 40-41. old
Fotók: Tekerő közelben Havasréti Pál és kisfia Palkó / Szentes, 2014. 07. 18.


4. Javaslatok értéket alkotó elődeink és kortársaink munkássága bemutatásához

4.1.1. Célszerűnek véljük, hogy a szentesi önkormányzat képviselő testülete 2015. októberi ülésén tárgyalja meg, majd tegye lehetővé max. 2016. 02. 01-ig egy – az egyes témák / tematikák szakembereiből álló – a kulturális és a helytörténeti Értékek felügyeletét végző – Bizottság / pl.:

Városunk Értékeiért Alap / VÁR-ÉRT Alap / Szentes

megalakítását és e bizottság tagjainak albizottságokba történő elosztását.

4.1.2. A VÁR-ÉRT Alapba felkérésre / megkeresésre javasolt tagjai:

Bácskai Mihályné tanár,                                                       Balázsi Irén / újságíró,
Bede Ádám / régész,                                            Borbás Miklós / műgyűjtő, Bugyi András / zenész,                                                     Dóczi Gáborné / tanár,
Hankó Györgyné / tanár,                         Hankó Lászlóné / helytörténeti gyűjtő,
Istenes Ferencné / muzeológus,                  Kárpáti Lajos / tanár, újságíró
Kátai Ferenc / közíró,                                          Kis-Rácz Antalné / tanár, Labádi Lajos / levéltáros,                      Lantos Imre / helytörténeti gyűjtő
Mihály Béláné / óvónő                                        Mészáros Gábor / zenetanár, Móra József / tanár,                                                        Nagy János /zenetanár, Négyesi János / tanár,                                Szűcs Lajos / ny. alpolgármester
Tímár Ferenc / tanár,                                Torday Henrietta / óvónő
Zsíros Katalin / tanár.


amelyek az Elődeinkhez méltóan programsorban felsoroltakat (kiegészítések, módosítások lehetségesek) az évek során megszakítás nélkül végzi és irányítja pl. Kossuth u. 5. számú épület egyik irodájában.

4.1.3. Az önálló hatáskörrel rendelkező, a szentesi önkormányzathoz tartozó Bizottságnak / VÁR-ÉRT Alap / Szentes és albizottságainak fő feladati
az önkormányzattal, a helyi Levéltárral, a Koszta József Múzeummal, a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolával, a Szentesi Művelődési Központtal, alapítványokkal, civil szervezetekkel, egyéb intézményekkel és magánszemélyekkel történő együttműködése alapján

a/ a feladatok megvalósításához szakértőkkel, tulajdonosokkal egyeztetett munkatervek elkészítése, annak kivitelezése,
b/ a feladatokhoz források előteremtése - pl. helyi, országos és Európa Uniós pályázatok készítése, önkormányzati (pl. működési költségekre, rendezvényekre stb.) és más támogatók adományainak fogadása,
c/ a forrásokról történő döntések és a felhasználásukról elszámolások.
Az egyszerre több területen párhuzamosan folyó helyi értékmegőrzés felügyelete a helyi képviselő testület Demeter Atilla alpolgármester és külső szakértők együttesen végeznék.

4.2.1. A Bizottság tagjai és az albizottságok munkatársai munkájukért differenciáltan (fő- és részmunkaidősök, külső munkatársak) díjazásban részesüljenek.

4.3. Jelen dolgozat Bevezetés című részében felsorolt személyekkel /témákkal, tematikákkal/ kapcsolatban kell a feladatot felelősséggel végezni. Mindezek bemutathatóságához pl. az alább felsorolt, jelenleg üresen álló épületeket javasoljuk alkalmassá tenni:

4.3.1. / Tóth József utcai volt KÖZGÉ ill. Zsoldos Szakmunkásképző:

A 3.2.5. pontban nem említett helyiségeiben pl. Kovács Ivánné (festett bútorok és egyéb díszítőművészeti tárgyak), Medgyesi István (térképek stb.),
Papp Imre néprajzi gyűjtő 2700 oldalas dolgozatai, Dr. Imre Ernő kéziratai, könyvei.

4.3.2. / Kossuth utcai óvoda, udvara: Dr. Csiky László szobrainak állandó kiállítása.
Fotó: Dr. Csiky László (Szentes, 2015. 07. 18.) 


4.3.3./ a 3.2.5. pontban nem említett személyek és csoportok alkotásainak bemutatásához nyújthatnának otthont:

4.3.3.1. / az egykori Zsoldos téglagyár kemencéje (még napjainkban is gyönyörű, de pusztulóban lévő ipari műemlék!),

4.3.3.2. / a Berekháti Általános Iskola,

4.3.3. 3./  és a Damjanich János Általános Iskola.

4.4. Nem elegendő véleményünk szerint az Elődök tárgyi és szellemi hagyatékának dokumentálása, elhelyezése és elérhetővé tétele.
Hozzá kell tartoznia ehhez az Elődök sírhelyeinek méltó módon történő rendben tartásának is.

Különösen azoknak a nyughelyére kell odafigyelni és gondozni (sajnos sokan vannak) akiknek már nem nincsenek hozzátartozóik, akik a sírjukat rendszeresen látogatnák, arra felügyelnének. 

A feladatok - gyakori tapasztalatok alapján - ellátásához többek összefogása szükséges:
4.4.1./ a temetők fenntartói és alkalmazottai
4.4.2./ önkéntesek /magánszemélyek, civil szervezetek, intézmények
4.4.3./ A Kálváriatemetőben mielőbb pótolni kell a 2009. 11. 06. óta meglevő dísz – szóró kút sírhely mellett az ott nyugvók névsorát tartalmazó pl. táblát vagy oszlopot.


Mindezek alapján a 4.4.1. és 4.4.2. pontban felsoroltak vállalhatnák, hogy az általuk kiválasztott temetőn belül néhány személy nyughelyét folyamatosan rendben tartanák (évente kétszer, április és október hónapokban, de nyáron gyakrabban is).
Az önkéntesek számára igény szerint szükséges eszközöket (pl. öntözőkanna, kapa, gumikesztyű, élő virágok, szemeteszsákok) támogatásként az önkormányzat biztosíthatná.


A 4. Javaslatok értéket alkotó elődeink és kortársaink munkássága bemutatásához c. programokhoz költségvetést akkor célszerű készíteni, ha már eldöntött, hogy mely feladat/ok megvalósításához van rá szükség (felújítási, szervezési, berendezési, személyi kiadások, közüzemi stb.).


III. Befejezés

Az Elődeinkhez méltóan című tanulmányban foglalt feladatokat

a/ Iskolamúzeum / Petőfi Sándor Általános Iskola
b/ Maácz László Emléknapok 2016
c/ Tekerőoktatás elindítása Szentesen
d/ Alkotó elődeink és kortársaink munkásságának bemutatása

a média, a különbféle informatikai eszközök, és a globalizáció elhatalmasodó világában közös tevékenységként történő megvalósításra szántuk a 2016-2020, és az azt követő évekre Szentes a fenntartható értékmegőrző fejlődése érdekében az alábbi célokért:

1./ Szentes kulturális és helytörténeti értékeinek folyamatos megmentéséért, annak igényként történő megjelenéséért.
2./ Tekerős hagyományunk a helyi értéktárban hungarikumként (!) történt bemutatásáért.
3./ Jelenlegi rendezvények és kiállítások további bővítéséért.
4./ Mindenki számára a jelen század informatikai eszközei felhasználásával további útmutatásért.
5./ Nemzeti identitásunk megőrzéséért és erősítéséért.
6./ A magyar – főként a dél-alföldi, a szentesi - népzene megismertetéséért.
7./ Az egyének és a közösségek „önellátó módon történő” szórakoztatásáért,
a szabadidő aktív eltöltéséért, egyéni képességek és készségek fejlesztésért.
8./ Az egyéni és a közös népdal éneklés szokásának „divatba hozásáért”, zene szerető, művelő és értő közönségért, anyanyelvi és etikai kulturáltságunkért, ill. pozitív egészségmegőrző hatásában történő részesedésért.
9./ Feltörekvő sport, gazdasági és kulturális turizmusunk / idegenforgalmunk palettájának bővítéséért.
10./ A jelen és a jövő nemzedékek – MAGUNK- tisztességéért és példaadásáért.
11. A jelenben élve egyénileg és társakkal személyes kapcsolatban értékek létrehozásáért.
12.  A „villanypásztorok” (internet, mobil okos telefon, számítógép, egyéb digitális eszközök, televízió stb.) mentális és fizikális egészségromboló hatásai alóli mentesülésért.

Kiegészítés: Tekerőtáborosok a szentesi zöldség-gyümölcs piacon 2010 nyarán. https://www.youtube.com/watch?v=LZP6QPHUW-4

Célunk, hogy a megvalósítás „Elődeinkhez méltóan” folyamatosan történjen a már meglévő gyűjteményeink kiegészítéseként és bővítéseként 
levéltárosok, muzeológusok, művelődésszervezők, pedagógusok (munkanélküliek vagy nyugdíjasok),
napjaink informatikai ismereteivel rendelkezők (pl. digitalizálás stb.) bevonásával, akik ezen értékteremtő munkát hozzá értően, hitelesen, felelősséggel és szeretettel vállalják Magunkért és MAG-unkért (a jelen és a jövő nemzedék érdekében)!

Reméljük, hogy a további évtizedekben és évszázadokban mindig lesznek olyanok, akik felvállalják Szentesen a helytörténeti gyűjtőmunka folytatását.

Bízunk benne, hogy javaslataink Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete támogatásával Szentes Város Önkormányzata 2016-2020-i évi munkatervébe kerülve folyamatosan megvalósulnak.



Dóczi Gáborné                                                            Hankó Györgyné
Ny. Petőfi S. Ált. Isk. igazgató                                               Zöldág HSZ vezető


Szentes, 2015. augusztus 30.